Nagypapagájok

 

Nemespapagáj tojó (Eclectus roratus)

img_1155.jpg

Nemespapagáj  hím  (Eclectus roratus)

nemespapagaj_him.jpg

A nemespapagáj (Eclectus roratus) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozik .Ausztráliában, Indonéziában, Új-Guineában, a Salamon-szigeteken   ausztráliai York-félszigeten  is megtalálhatóak. 

Testhossza 35 centiméter, szárnyfesztávolsága akár 70 centiméter is lehet. Testtömege alfajtól függően  380 grammtól 520 grammig terjedhet. A hím és tojó tollazatának igen eltérő színe feltehetőleg a papagájok túlélési esélyét növeli a trópusi erdőben. A hím sok időt tölt el azzal, hogy a fák koronájában kutat táplálék után; a levelek között alig tűnik fel élénk zöld tollazata. Az odúk félhomályában költő tojót az árnyékba beleolvadó piros-kék színű tollai álcázzák.       Társas lény, pihenőhelyeiken akár 80 madár is összegyűlhet. A tojó erősen domináns. Táplálékukat is párosan vagy csoportosan keresik. A tápláléka lehet fák magvai, makktermés, virágok és levelek, de legfőképp gyümölcsök. Élettartama 40-50 év között lehet.   Nemespapagájok 18 hónapos koruk után lesznek ivarérettek.  A költési időszak a környezettől és a klímától függ; kedvező körülmények között egész évben. Költések száma általában egy, de több is lehet. Egy fa odvában 2 fehér tojást rak a tojó, melyeken 26 nap kotlik, eközben a hím táplálja. A fiatal madarak körülbelül 85 nap után repülnek ki.                            forrás: Wikipédia

 

Kékhomlokú  amazon pár (Amazona aestiva)  

kekhomloku_papagaj.jpg

A kékhomlokú amazon (Amazona aestiva) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj.

Brazília, Bolívia Paraguay és Argentína területén honos. Folyó melletti erdők, szavannák lakója.

Magassága 37 centiméter. Testének nagy része zöld, homlokán a csőréig kék csík húzódik. Feje egy része, szárnyhajlata és farka vége sárga.

Kisebb csapatokban, a lombkorona szinten, magokkal, gyümölcsökkel, és virágokkal táplálkozik. Mezőgazdasági területen károkat okozhat.

Költési idõszaka október és március közé tehetõ, fák odvaiba fészkel. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen a tojó 26 napig kotlik.

A fiókák kirepülési ideje 60 nap.                                                                                            

forrás: Wikipédia

 

Jákópapagáj pár (Psittacus erithacus)

alfiek_026.jpg

A jákópapagáj vagy más néven szürkepapagáj (Psittacus erithacus) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez, ezen belül a papagájfélék (Psittacidae) családjához tartozó Psittacus nem egyetlen faja.

Közép- és Nyugat-Afrika sík részének szubtrópusi és trópusi erdőiben él. Az állatkereskedelem és az élőhely szűkülése miatt a madár állománya csökken.

Testhossza 33-40 centiméter, szárnyfesztávolsága legfeljebb 70 centiméter és testtömege maximum 450 gramm. Tollazata a hátán és fején sötétszürke, a hasán és a szeme körül világosszürke. A farka élénkpiros. A felső csőrkávája egy ízület segítségével a fejtől függetlenül is mozgatható; alsó csőrkávája előre-hátra mozdítható, így széleit a csőr felső részének keresztbordáin élesítheti. Fára mászás közben a csőr „harmadik lábként” szolgál. A lábával kiválóan tud fára mászni és a táplálékot is a csőréhez tudja vinni vele. Mindkét külső ujja hátrafelé áll, a középsők pedig előre, így markoló szerszámként tudja használni őket.

Párban él, csapatosan alszik és táplákozik. Tápláléka magokból, diókból, gyümölcsökből, virágokból és levelekből tevődik össze. Fogságban 50-80 évet is élhet. Képes 300-400 szót is megtanulni.

Az ivarérettséget 2-4 éves korban érik el. A költési időszak a helytől és az éghajlattól függ.A fészek általában egy magas fa hasadékában vagy odvában helyezkedik el.

Egy fészekaljban rendszerint 3-4 fehér gömbölyded, fényes tojás van, ezeken a tojó 30-32 napig kotlik. A fiatal madarak legkésőbb 80 nap után repülnek ki.        

 forrás: Wikipédia